Lazurit – ónix – paradicsom jáde ásvány fülbevaló

A lazurit a szilikátok csoportjába tartozó ásvány, de mivel a lapis lazuli drágakő legfőbb alkotóeleme, ezért a két szó egymás szinonimájaként terjedt el a köztudatban. A lazurit a perzsa eredetű lazavard kifejezésből származik, ami kék követ jelent. Az ókori görög és római birodalomban a templomok, paloták és előkelő személyek házait díszítették vele, de gyűrűbetétek, függők, medálok készítéséhez is felhasználták. A lazurit szemei a kék ezer árnyalatában pompázhatnak a halvány kéktől kezdve, a királykéken át egészen a mély, csillagos égboltra emlékeztető sötétkékig, amit sárgásan fénylő pettyek díszítenek. A lazurit fogékonnyá teszi az ékszer viselőjét a csillagok üzenetére, és a felszínre segíti a tudatalatti érzelmeket, gondolatokat, hogy azok ne csak a mélyben létezhessenek.

Az ónix a kalcedonok egyik fajtája. Neve a görög onüksz szóból származik, ami azt jelent, hogy köröm. Az elnevezése arra utal, hogy eredeti állapotában körömszerűen helyezkedik el. Egy régi legenda szerint a sellők drágakövekké változtatták a halászok körmeit, hogy azok szerencsét hozzanak nekik. Kinézetét tekintve fekete színben pompázik, ami gyakran sötétebb és világosabb rétegekből tevődik össze. Színe miatt könnyen összetéveszthető az obszidiánnal és a fekete turmalinnal. Az ónix ásványt már a középkor óta ismerjük, de egyes feltételezések szerint már az ókorban is kedvelt alapanyaga volt a drágakővésésnek. Legfontosabb lelőhelyei Dél-Afrikában, Brazíliában és Madagaszkáron találhatók. Az ónix a hozzá kapcsolódó ősi történet miatt az egyik legerősebb szerencsehozó ékszer, ami elárasztja minden jóval a viselőjét. Az ónix állítólag a titkok megőrzésében is segít.

A jáde már az időszámításunk előtti 6000 évezredben is ismert volt. Neve a spanyol pietra de ijada kifejezésből származik, ami azt jelenti, hogy lágyékkő. Az elnevezése arra utal, hogy régen az orvoslásban használták a vesebántalmak tüneteinek enyhítésére. Az ásvány fontos szerepet tölt be a kínai iparművészetben, az alkotók ugyanis faragványokat, dísztárgyakat készítenek belőle. Régen a császári gyűrűk, pecsétek, ékszerek díszítésére is használták. Az ásvány a kínai nemzet jellegzetes díszítőeleme. A jáde mágnesként vonzza a jólétet, a bőséget és a szerencsét. Jótékony hatásainak köszönhetően a bőség ékszereként is emlegetik. A jáde pozitív gondolatokat ébreszt a pénzzel, gazdagsággal kapcsolatban, és segít észrevenni az élet apró csodáiban rejlő felbecsülhetetlen értéket.